Mi hűti az otthonod?

Mi hűti az otthonod?

Persze erre már a legkisebbek is rávágják, hogy a klíma, de nem ilyen egyszerű és egysíkú a válasz. Sokféle módon küzdhetünk a meleg ellen, nemcsak a modern technológia, hanem a régi tudás is bevethető a harcban. Nézzük milyen természetes módszerek állnak rendelkezésre, ha hűvösebb szobát szeretnénk. 

Az árnyék 

Ahová nem süt a nap, az nehezen melegszik fel. Ha árnyat szeretnénk, akkor a legjobb, ha a fák alatt keresgélünk, hiszen a lombkorona megvéd a nap sugaraitól. De mit tehet, akinek nem adatott meg, hogy óriási fák védjék az otthonát a nyári nap ellen? 

A legjobb, hosszútávú megoldás, ha fákat ültetünk. Bár a nagy lombokhoz idő kell, de az előnevelt csemeték között válogatva találhatunk olyan fajtákat, melyek néhány év alatt már említésre méltó lombot növesztenek. Gyors növekedésű, nagy lombozatú fafajták, melyek hazánkban is jól érzik magukat a juharfélék, mint az ezüst vagy a korai juhar, de jó választás lehet a szivarfa is, ami dísznövényként is megállja a helyét. Érdemes 2-3 éves csemetét venni, így hamarabb élvezhető a lombkorona árnyéka.

Ha a körülmények nem teszik lehetővé a faültetést, akkor is gondolkodhatunk növényekben, hiszen zöldségek (tök, uborka) és virágok is akadnak szép számmal, melyeket felfuttathatunk egy rácsra vagy zsinórokból, huzalokból alkotott lugasra, így árnyékot teremthetünk balkonládákban ápolt futónövények segítségével is. 

Fontos azt is leszögezni, hogy a rövidre vágott gyep nemcsak nem hűt, hanem gyorsan fel is melegszik. Vagyis a térkő és a gyep kombinációja nem segít elviselhetőbbé tenni a nyári kánikulát. A víz megtartására és a hőmérséklet csökkentésére a bokrok, a magasabb aljnövényzet és ahogy már említettük, a fák a legalkalmasabbak. 

Víz és pára

Aki olyan szerencsés, hogy vízparti ingatlanja van vagy saját kerti tava van, az bizonyára jól tudja, hogy mekkora áldás ez a nyári melegekben. De akkor sem kell lemondani a párolgás okozta hőelvonás jótékony hatásáról, ha nincs a közelben se kisebb, se nagyobb tó. A felmelegedett felületek locsolása azért fejt ki hűtő hatást, mert elvonja a hőt párolgás közben, így hűvösebbet teremt, ugyanakkor növeli a levegő páratartalmát, ami sokak számára legalább annyira megterhelő, mint a magas hőmérséklet. Ezért érdemes a locsolással csínján bánni, de erősen benapozott teraszokon jó szolgálatot tehet, ha napközben kap egy kis vizet. A kertet azonban inkább akkor érdemes locsolni, mikor nem párolog gyorsan a nedvesség, hiszen így van ideje leszivárogni a növények gyökereihez a víznek. 

A párakapu is a fent leírt hatást fordítja előnyünkre, egészen apró, gyorsan elillanó vízcseppeket juttatva a levegőbe. A teraszok és udvari kiülők így hűthetőek, elektromos áram nélkül, akár egész nap. 

Enyhet adó szellő

A szél és a huzat mindig felfrissülést adhat a kánikulában. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy otthonunkban huzatot tudunk csinálni, akkor csak arra kell ügyelni, hogy jól ki legyenek támasztva a nyílászárók, ne csapódjanak be a légmozgás hatására. Ha nincs huzat, akkor maradnak a ventillátorok, melyek plafonra, padlóra vagy éppen az asztalra helyezve segítenek elviselni a nagy hőséget. A forgólapátok elé vagy mögé jeget helyezve még tovább tudjuk fokozni ennek a módszernek a hatékonyságát. 

A szél hűtő hatását már időszámításunk előtt ismerték és használták a sivatagi népek építészei. Perzsiában számos badgir (perzsául: بادگیر) épült, ezek a szélfogó tornyok, gyakran ciszternával kombinálva biztosítottak hűvös levegőt a sivatagi perzselő napsütésben. Ma a passzív házak hűtési rendszere ehhez hasonló elven működik, így válik a hagyomány a modern ökoépítészet részévé.